Reggel mentünk Ferenckéhez. Ablakpucolás, függönymosás. Ferenc a mosogatót szerelte. Megérkezett az új hűtő. Beletolattam a sittkupacba.

Az előző napra tekintettel úgy alakult, hogy én is el tudtam menni Sz-ra. Előző este a vidékTescoban vettünk vízibombát.. Emlékszem, hogy nem volt zökkenőmentes nap. Nagyon fáradt voltam. Azt terveztem, hogy majd alszom egy órát az autóban, de valahogy mégsem így alakult.

Ezen a napon volt a nyelvi kompetenciamérés. De legalább a nem érintett osztályokkal megcsináltuk a kiállítást. Nagyon sok virágot hoztak a gyerekek. Túl későn érünk le a kultúrba. Már mindenki fáradt volt. Nagyon elveszettnek éreztem magam, s ráadásul a technika is kibabrált…

Bementem szerdán, hogy a másnapi Arany-napra készüljünk. Reggel egy kicsit még kerteztünk is, s ezért vannak itt kerti képek ennél a napnál. Aztán próbáltam az ötödikesekkel, majd felraktam Anett és Dzseni képeit a paravánokra.

Ez már nagyon év végi nap volt. Ekkor volt a félreértés az ideiglenes órarend körül. Mentem a Bánkiba egyre. Belekerültem a hatalmas felhőszakadásba. Folyt a ruhámból a víz, de a program alatt megszáradtam. Jó volt a program és jó volt a kaja is.

Most már lassan a júliusnak is vége van, és most néztem csak rá erre a helyre, hogy mennyire elmaradtam itt. Olyan ez, mint amikor nem állok rá a mérlegre. Mintha attól rendbe jönne valami, hogy nem nézek oda. De legalább a képek megőrizték a pillanatokat.