Arról van szó, hogy akarom is meg nem is ezt a blogot. Nem vagyok én olyan blogolós fajta, de lényeges mondanivalóm van. Olyasmi, amit sokan szeretnének tudni. Meg kíváncsiak rá, meg ilyesmi. Sokaknak megígértem, hogy majd megírom. Aztán most tessék. Már kéthete nem veszem a bátorságot. Csak mindig mindenféle mellébeszélés. Mindig abban reménykedek, hogy úgysem olvassa senki. (És így is van?) Arra várok, hogy majd történik valami csoda, ami hozzásegít, hogy komolyan belefogjak. Ami feloldja ezt az ellentétet. Volt már számtalan tervem, arra, hogyan csináljam. Ó, hogy milyen ötleteim voltak!... A lényeg az, hogy nem lehet egyszerre érintetlen lánykának maradni és a szerelem örömeit élvezni. (Hogy ne rögtön a népnyelvi formulát idézzem…) Dönteni kell. Aztán lépni.

Az egyik énem, az olyan kis védtelen, mint Maugli, a másik meg maga Sir Khan. De Mauglinak is ott van Bagira. És ha összevarázsolom, a kettőt, akkor maláj herceg lesz belőlük. És ez aztán meg már tényleg jó kis testőrség…