Oh, hát persze! Ez szuper, hogy jöttetek! Micsoda jó nap! Nem is hiszitek, hogy mennyre örülök nektek! Két napja – meg előtte két hétig (vagy még tovább) - azon görcsöltem, hogy hogyan is lesz ez. Honnan lesznek nekem ismerőseim itt a blogvilágban. Meg kit fog majd érdekelni, amit mondok… meg ilyesmi. Szóval még az a régi sündisznó énem, vagy mondjuk ki inkább bártan, az az araszoló hernyócska. (mert a süni azért mindenképpen aranyos, még ha szúr is, meg aztán a süni élete végéig süni marad - szúrós.). A hernyó az (volt), akit maximum csak az látott aranyosnak, aki egy csomó ellenérzésen keresztülverekedte magát. De most már egyre inkább el merem hinni, hogy megtörtént az átváltozás. Hernyóból lepke = metamorfózis… (((((???M, mint METAMORFÓZIS???)))))
Igazság szerint a másik bejegyzésem ugyanerről szó. Íme…
