A tanítványnak, aki állandóan panaszkodott másokra, azt mondta a Mester: – Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet. ( Anthoni de Mello)

Szerző: empszi  2007.06.08. 16:34 11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr415913804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S 2007.06.08. 17:08:05

Tudom, a cirillicák már a memóriád lecsengő tartományába fészkelték be magukat. Ne is olvasd, esetleg nézd a képeket, de én ezt a címet csak azért küldöm, hogy hallgatsd a zenét! Íed be a címsorba, enter, és hamarosan megszólal. És nincs iskolaügy, és nincs hülyeség, majom meg égő ház. http://ikon.freehostia.com/

Alessia 2007.06.08. 17:43:48

Moon, ez nagyon igaz mondás, még nem hallottam. De megjegyzem. :)

margit2 2007.06.08. 17:45:37

Azt hiszem, hogy a "Mester"-nek igaza van. %smile%

M 2007.06.08. 19:43:38

Köszönöm, S. Jót tett. Tolsztoj óta tudom, hogy az oroszoknak nagy lelke van.

M 2007.06.08. 19:52:10

Alessia, Margit, ha nem bánjátok, majd néha előjövök egy- két újabb A. de Mello történetecskével... :) Cserébe jöhet pl. Rejtő. Ma délután azt terveztem, hogy előveszem az egyik könyvét, aztán más lett belőle..., de most visszamegyek és elolvasom, amit leírtál nekünk ma Alessia.

S 2007.06.08. 19:59:11

Engem is megnyugtattott. Majd küldök még ilyeneket. Igen, az oroszoknak nagy lelkük van, de ezek szerbek. Ha eső után felmész a hegyedre, beléjük látsz. Ja, elfelejtettem, hogy nem szabad felmenni rá. Múltkor is katonák hoztak le. Akkor minek a Tubesre is olyan? Mello könyvecskéit nagyon szeretem ajádékozgatni. Had terjedjen a klerikális fertő., ahogy kedves tanárom RP mondaná, már az égből.

M 2007.06.08. 21:30:12

S, most meghallgattam megint. De nem szégyellem magam, hogy nem vettem észre, hogy ez szerb lenne. Ezt a szókincset nem tanultuk az oroszórán. (Meg a zdrasztvujtye, táváris ucsityeljnyicán kívül nem is sokra emlékszem. Még rendesen köszönni is a Transzszibérián tanultam meg.) Egyébként hol vannak itt szerbek? Grábócon? Mert máshol nemigen, de az meg nincs túl közel.

S (Antal) 2007.06.08. 21:41:13

A Duna Mohács, jobban mondva Kölked alatt már Szerbia és Horvátország határa. A Tenkesről azon jóval túllátni. Persze, ha Trianon előtti állapotokban gondolkodunk, bár tiszta időben odáig is ellátni, akár Belgrádig. Jaj de utaznék én is Oroszországban vonattal. A bárisnya hozná a pasztakáncsikban a forró csáját. A vonat robog hihetetlen tájakon. Hagymakupolák, nyíresek, hihetetlen erdők, rétek. Gerendaházak, bádogtetők. Magas fű, sajátosan nyergelt kicsiny lovak. Kvász, bulocski, gázironnája vádá, és pálcikás mározsennoje. Ukrajna még jobban voz, de ott morozivó a jégkrém.

Némber 2007.06.08. 23:42:22

'keresd a változást magadban, ne másokban' ez nehéz. nagyon.

Blue Ocean 2007.06.09. 09:29:02

Kellemes hétvégét!:-))

M 2007.06.09. 11:25:52

Kedves Némber! Igazad van. Csak eddigi életem során azt tapasztaltam, hogy egyetlen embert tudok megváltoztatni a világon, s az én magam vagyok. (A többiekkel kár erőlködni.) Blue! Köszönöm. Neked is!
süti beállítások módosítása