Kicsi a világ, vagy...?
Anyukám már egy ideje nálunk lakik. Ott állt a ház üresen Baján. Fénykorában igencsak sok vendég megfordult benne, s úgy gondoltuk, akkor ezentúl se árválkodjon, legyen vendégház belőle. Elintéztük a hivatalos dolgokat, a házat is felkészítettük, hogy most a halászlé fesztiválon lehessen már vendége. Bejelentettem telefonon a város idegenforgalmi irodájába, ahol nagy örömmel fogadták, mert a rendezvény méreteihez képest igencsak szerény számú a szállás a városban. Ma bementem az irodába, hogy beszéljek a részletekről. Az ügyintéző hölgy éppen telefonált, s hallom, hogy a mi házunkat említi. Átvettem a telefont…, s azóta már meg is állapodtunk azzal a kedves szavú hölggyel, aki épp szállást keresett. Pár szót beszéltünk, s mondtam neki, megtalál iwiw-en, ha úgy gondolja… . Az előbb beléptem én is, s lám, már be is jelölt. S AMIÉRT EZT ELMONDOM MOST NEKTEK: első dolgom volt, hogy megnézzem, vannak-e közös ismerőseink. És…, és… és…. , na ki a közös ismerősünk? Na, ki?... Kit látok ott ? Igen, igen, nem mást, mint a kék lepkémet! Igazából nem tudom sem megmagyarázni sem szavakba önteni, hogy megörültem annak, hogy az első vendégházi vendégen az M Club ismerőse!!!
