Miután elolvastad, kattints a hozzászólásokra...

 

Mindig van más lehetőség

 

A javuláshoz változtatásra van szükség. A változtatás erőfeszítést igényel. Minden szép és jó dolog erőfeszítések és áldozatok árán születik. „Mindenki a maga szerencséjének kovácsa”.

 

Ha jobbat szeretnénk magunknak bármiben, mint ahogyan éppen élünk, szerencsésebb dolog, ha megoldást keresünk a kesergés, a csodavárás és az önsajnálat helyett. A megoldás mindig valamiféle változással jár. Sokkal, de sokkal többet tudunk tenni a saját jól-létünkért, mint azt általában gondolnánk. A változás azonban sokszor félelmetes és fárasztó! Ki kell lépnünk a kényelmi zónánkból, erőfeszítésre, önfegyelemre, célokra, következetes munkára van szükségünk hozzá.

Felvetődik a kérdés, ha mindez így van, akkor miért is tegyük? Miért is…? Ha jól érezzük magunkat, ahogy most vagyunk, ha elégedettek vagyunk, nyugodtak, értelmesnek látjuk az életünket, körül vagyunk véve szeretettel és megértéssel, akkor tényleg felesleges erről beszélnünk. Akkor tényleg semmi értelme a változtatásnak. Ha ez nincs így, akkor már érdemes a dolgon elgondolkodni. Szeretnénk több nyugalmat, több biztonságot, jobb egészséget, több megértést, több szeretetet, szebb külsőt vagy bármi egyebet? Szeretnénk valamit? És mit teszünk érte? Miért, mit tehetünk? … Mindig vannak lehetőségek, mindig van megoldás. Az első lépés az elhatározás, az elszánás. És ha megtesszük az első lépést, és figyelünk, észrevesszük, hogyan nyílnak az utak előttünk, és érkezik a segítség is. A saját lehetőségeinket csak mi magunk fedezhetjük fel, és ragadhatjuk meg.

És hogy mindezt honnan veszem, arról holnaptól mesélek…

Szerző: empszi  2007.07.08. 09:00 25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr835913766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szonika 2007.07.08. 09:19:00

Lehet, hogy butaság, de szerintem az emberek többsége, bár nem elégedett az életével, és egy csomó mindennel maga körül, mégsem szeretne igazán változtatni. Panaszkodni mindig sokkal kényelmesebb, mint tenni bármit is.

margit2 2007.07.08. 09:48:11

Valóban. Változtatni többségünk, csak erős kényszer hatására szokott. %wink%

Hevér Erzsébet 2007.07.08. 11:34:17

Úgy látom, kedves M, a tematika körbeért. A tegnapi és a mai bejegyzésed is ismétlés. Hozzászólás: mint korábban.

M 2007.07.08. 13:03:12

Szonika, én is egy az egyben ezt tapasztalalom.

M 2007.07.08. 13:05:05

Valóban így ez, Margit. Sajnos én is így voltam ezzel, s azért beszélek erről ennyit, hátha más kárán tanul az okos.

M 2007.07.08. 13:05:44

Erzsébet, van, amit nem lehet elégszer mondani! :)

Rosslyn 2007.07.08. 14:40:23

Én örülök, hogy újra hallottam, mert tényleg fontos dologról van szó. Ugyanakkor pedig másképpen megközelítve könnyebb megérteni, mert ez elmélet... És csak akkor lehet a gyakorlatban is alkalmazni, ha az ember 100%-ig megértette, befogadta.

ewa 2007.07.08. 15:39:09

Én szeretnék változtatni, azt is tudom, min kellene, de mégis tehetetlen vagyok, mert nincsenek meg hozzá az eszközeim. Ilyenkor mit tanácsoltok?

M 2007.07.08. 15:50:41

Rosslyn, köszönöm. tudom, rád számíthatok! :)))))

M 2007.07.08. 15:58:13

Ewa, ez így nehéz. egy használható tanácshoz több információra van szükség. Így általánosságban csak olyasmit tudok mondani, hogy 1. alaposan körül kell nézni, hátha van olyan megoldás is, amihez megvan az eszköz. vagy 2. végig kell gondolni, hogy meg lehet-e szerezni, és hogyan a megoldáshoz szükséges eszköt. De 0. lépés lehet az is, hogy végigondolod, hogy ha sikerüne megoldani a problémát, úgy, ahogy elképzelted, akkor mit nyernél vele, s biztos, hogy épp azt akarad-e, ami akkor előjönne... mert azzal aztán mit nyernél?

szonika 2007.07.08. 16:22:39

Milyen eszköz kell? (mármint én ezt gondolnám először végig) Lehet, hogy nem is kell. Vagy épp csak olyan, ami amúgy is megvan.

2007.07.08. 21:30:33

Az is lehet egy módszer, hogy az elérendő célt több lépésben próbálod megközelíteni, esetleg kerülőúton. Felméred, egyáltalán mi áll rendelkezésedre, és ezek közül mi az, ami esetleg hozzásegíthet egy olyan állapothoz, ahonnan a végső cél elérhetőbb, legalábbis a szükséges eszkösz megszerezhetővé válik. (azért a saját dolgaimban sajnos nem vagyok ennyire okos :-(( Tényleg sokkal könnyebb a szőnyeg alá söpörni a problémákat, netán panaszkodni miattuk, mit valóban tenni, változtatni... )

Vica 2007.07.08. 21:31:55

Bocs, ezt én írtam, másik gépről, ami nem emlékezett a nevemre

Lazac 2007.07.09. 06:04:03

Szerintem sem lehet erről eleget beszélni, és mindig van egy-egy újabb megközelítési pont. Örömmel jövök ide, mert olyan dolgokról olvashatok, ami érdekel. Jó reggelt M, legyen szép a napod.:)

M 2007.07.09. 06:30:44

Köszönöm, és neked is szép napot, Lazac, és a többikenek is! :)

nyuszi 2007.07.09. 07:46:06

Éppen úgy érzek,mint ewa!Már legalább 15 éve.Voltak próbálkozásaim,több-kevesebb sikerrel,de végülis minden maradt a régiben!Közben folyamatosan azt érzem,hogy tennem kellene valamit!DE MIT? ÉS HOGYAN?Ezt még soha,senki nem tudta megmondani!!!!!!!!

Vica 2007.07.09. 21:48:32

Kedves Nyuszi! Szerintem nem is fogja senki megmondani neked, hogy mit tegyél, magadnak kell kitalálni. Mindenki más csak elmondhatja, ő hogyan csinálta, milyen nehézségei voltak, hogyan oldotta meg azokat. így gyarapodnak az információk, alakulnak a dolgok, merítünk új ötleteket. Én például csak azt tudtam, nem élhetek tovább olyan bezárkózottságban, mint az elmúlt közel 40 évben. Kerestem a kiutat, hogyan nyissak. Volt több próbálkozásom, pl. 2 évig jártak hozzám (a meggyőződéses materialistához!!) Jehova tanúi bibliát tanulmányozni. Igazán kellemes emlékeim vannak róluk, ha találkozom velük a városban, szeretettel üdvözölnek, beszélgetünk, de nem csatlakoztam hozzájuk. Aztán jártam jelnyelv tanfolyamra, az is eltartott 2 évig. És megismerkedtem aranyos, segítőkész emberekkel. Aztán elkezdtem politikai fórumokon beszélgetni. És ennek segítségével (önmagamhoz képest) népes igazi baráti társaságra tettem szert, személyesen is tartjuk a kapcsolatot. De ha nincsennek a Tanúk, akkor valószínűleg most nem írok ide, hanem továbbra is csak olvasok, olvasok, olvasok.

boszi 2007.07.10. 08:51:55

Sziasztok! Változtatni sohasem könnyű...de néha muszáj! Egy egész nyár ment el arra,hogy életem legnehezebb döntését hozzam meg, a családomról volt szó!Elváltam,egyedül maradtam két gyerekkel és ma már tudom, hogy jól döntöttem. Vannak olyan dolgok amiben az embernek egyedül kell dönteni e.

M 2007.07.10. 10:14:35

Kedves mindannyian! Örülök, hogy itt vagytok, s elmondjátok a gondjaitokat. Nagyon sokfélék vagyunk, a hasonló gondok hoznak itt össze bennünket. Azt hiszem, ha türelemmel, figyelemmel, jószándékkal végighallgatjuk egymást, az már nagyon sokat segít mindannyiunknak. Hiszen a bölcsek köve nincs egyikünk zsebében sem…Az embert sokszor az segíti hozzá a saját gondjai megoldásához, amikor szavakba önti őket, vagy éppen másoknak igyekszik segíteni. Mások tapasztalatai is sok nehézségen átsegíthetnek, ezért is jó, ha megosztjuk a tapasztalatinkat és a gondjainkat…

M 2007.07.10. 10:16:46

Boszi! Jó, hogy Te is itt vagy, jó, hogy szóltál...!

vándor 2007.07.11. 12:18:42

Érdekesek ezek a közösségek, itt mindenki mindenkivel egyetért. A többiek meg vándorolnak.

S (Antal) 2007.07.11. 16:43:18

Én nem szoktam mindenben egyetérteni! Annál jobban tisztelem és szeretem őket, minthogy csak rájuk haggyam közönyösen ami nem úgy van!

ametiszt 2007.07.11. 17:24:11

én sem szoktam,csak ha valóban úgy érzem... tisztelem indenki véleményét és gondolatát

Vica 2007.07.11. 18:36:49

Kedves Vándor! Nosza, részletezd, mivel nem értesz egyet :-)) Még az is lehet, hogy vitatkozni fogok veled :-))

M 2007.07.11. 19:28:21

Üdv, Vándor! Köszöntenek az itthon lévők és az ide érkezők!
süti beállítások módosítása