Te hogy látod ezt?

Telik az idő vagy csak múlik?

- Mit csinálsz?
– Eszem.
Sokkal jobban hangzik ez a válasz, mint az, hogy semmit. Az evés „legális” időtöltés.

Számtalan fontos dolgot tapasztaltam, olvastam, értettem meg a súlycsökkentő utazásom során, melyek első látásra igen távol esnek ettől a területtől, de ha jobban belegondolunk, észrevesszük, hogy igencsak összefügghetnek vele. Az egyik ilyen kérdés az időbeosztás kérdése. Ez első hallásra csak azoknak fontos kérdés, akiknek kevesebb az idejük, mint a feladatuk. De az sem kisebb baj, ha csak úgy „lötyögünk” összevissza. Ha nincsenek megfelelő céljaink, s nem tudjuk az időnket értelmesen eltölteni, akkor tör ránk az unalomevés. De ez akkor is előfordulhat, ha van ugyan mit csinálnunk, de azt nagyon unjuk.

Az egyhangúságból ránk törő unalomra például az orvosság lehet, hogy minden nap valami picikét szakadjunk el a megszokott rutintól. Elég néhány olyan apróság, mint hogy más úton megyünk, más boltba térünk be, rávesszük magunkat valami fontos, de halogatott dolog elintézésére.

Nagyon fontos, hogy ne csak múlassuk az időt, hanem töltsük is. Azaz ne csak azt várjuk, hogy legyünk már túl bizonyos perceken, elmúljon az idő, hanem igyekezzünk minden percünket hasznosan eltölteni, tartalommal megtölteni. Az úgy sokkal érdekesebb, sokkal kevesebb az esély az unalomra, és az unalomevésre. Természetesen a passzív pihenés is lehet megfelelő tartalma az időnek. Itt is a minőség számít. Bármiről kezdünk beszélni, végső soron mindig ahhoz lyukadunk ki, hogy nagy hangsúlyt kell fektetnünk a minőségre. A bóvli dolgok csak látszatmegoldások. De végső soron soha nem elégítenek ki, mindig hiányt, űrt hagynak maguk után.