Én a magam részéről tökéletesen egyet értek ezzel a mondattal. Múltbéli, anyagi helyzettel összefüggő döntés pl. a pályaválasztás, aztán az, hogy megaradunk-e alkalmazottnak vagy kipróbáljuk az adódó egyéb lehetőségeket. De pl. az is, hogy vajon bevezetünk-e valamiféle pénzbeosztás a házikasszában, vagy aki bírja, marja alapon költünk? Netán a félretett pénzt párnacihában őrizzük-e vagy több-kevesebb sikerrel fialtatjuk (amely szintén folyamatos döntéshozás)? Aztán, hogy hajlandók vagyunk-e haladni a korral, újat tanulni/alkalmazni? Milyen szinten állítjuk be a saját és környezetünk "fogyasztását". És mit gondolunk fontos dolognak? Mert szerintem az anyagi helyzet részben szubjektív érzés is, persze, egy alapszint fölöttt. Dönthetek úgy, hogy nekem nem fontos, hogy a legeslegújabb plazmaTV-m, 3 évente új kocsim, minden szezonban új ruhatáram legyen. És akkor elégedett vagyok az anyagi helyzetemmel, ha meg tudom venni a betevő olvasnivalómat, stb. Kicsit nekiszaladtam :-))

Kimaradt: és ugyanígy a jelenlegi döntéseink meghatározzák a jövőbeli anyagi helyzetet is.

Teljesen egyetértek a mondat kitörpölőjével. :-) Ha ma jó döntést hozol, akkor a jövőd is biztos. Persze elfelejtik azt, ogy nem mindenki magas iskolázottságú, és nincsenek olyan jó alkalmak, hogy mindenki jól döntsön! Szerintem....... Szép estét.

Én is kétszer neki futottam, de rendbe van, így igaz! %wink%

Teljesen igaz!

Ez valoban igy igaz! Meseszep napot Neked!:)

igaz, hisz végső soron minden rajtunk, pontosabban a gondolatainkon múlik...

Kedves Szepy! Nem kell különösebb iskolázottság egy-egy jó döntéshez. Nem elsősorban ettől függ, én inkább nyitott szemnek és nyitott észnek, vállalkozókedvnek mondanám.

Ez igaz, ha abból indulunk ki, h rajtad kívül más szereplő nem létezik. De ha megpróbáljuk figyelembe venni a környezeti hatásokat, illetve az emberi természetet, azért van jónéhány bizonytalansági tényező is.

Kedves Vica! Igazat adok Csillagviharnak, mert sajnos sokszor az elhatározás, és a döntés kevés. Olyan helyzetben is kell lennie az embernek.........

Dehát nem mondta senki, hogy az összes döntésünk csakis jó lehet... Nyilvánvalóan sok a bizonytalansági tényező, különben nem is volna szükség döntésekre, hanem egyszerűen csak választásról beszélnénk. Én azt gondolom, az élet folyamatosan rak elénk döntési lehetőségeket, amelyeket vagy észreveszünk, vagy nem. Többnyire nem, sajnos. Vagy ha mégis, gyorsan megtaláljuk a kifogásokat, hogy miért NEM élünk vele. És egyáltalán nem nagy dolgokra gondolok elsősorban. Mint mondtam, sok függ attól is, milyenre állítjuk be az igényszintünket, mi az, ami fontos. És ez szintén döntés a javából. Azt hiszem, az okozza a félreértést, hogy a legtöbben azt gondolják, az "anyagi ügyek" az pénzbefektetést jelent, tőzsdézést, kölcsönfelvételt, egyéb ilyesmit. Meg azt gondoljuk, a pályaválasztás egyszer és mindenkorra eldönt valamit. Nos, épp ma olvastam Popper Péterrel egy interjút, amelyben megemlíti a saját fiát, aki bölcsész, tanár végzettségű. És amikor a tanári fizetéséből nem igazán tudta eltartani a családját, átnyergelt, megtanult egy csomó masszázstechnikát. Szépen keresett vele. A gyerekei már nagyocskák, ezért visszatért az értelmiségi pályára. Van néhány kuncsaftja még, és ha kell neki egy kis pluszpénz, kimegy hozzájuk egy-egy kezelésre. Na én ezt a fajta rugalmasságot hiányolom.