Én tegnap belevágtam, úgy döntöttem nem várok szeptemberig...megcsináltam a grafikonomat. Testsúly, mb, db, csb =456 Tegnap egész nap gyümölcsnapom volt, ma már joghurtot is eszek majd délután. Szóval elindultam az utazásomon. Igazad van M, ezt csak úgy lehet, hogy az ember elhatározza és csinálja. Mellébeszélés nincs, és elbeszélni mellette felesleges. Tudod, én nem a 90 napost csinálom, de az étrendem hasonló ehhez, és nekem már bevált. Rendszeresen tudósítalak majd a grafikonom állásáról. Ölellek és szép napot neked, meg minden kedves errejárónak.

Ez az, Lazac! Mutasd a példát! Régi motoros, vadevezős! :) :) :)

Nem egy intenziv testmozgas a szamitogep elott ulni...............:) De olvasni hasznos dolgokat, az IGEN!:) Tovabbra is olvaslak es szeretettel olellek!:)

ém igy is, úgy is olvaslak. saját felelősségemre :)

"Fennáll a lehetősége ugyanis, hogy olvasóim, ha eltöltenek nálam napi néhány percet, megelégedetten veszik tudomásul, hogy már meg is tették aznapra, amit az ideális testsúlyukért tehettek. És ha mégsem csökken a súlyuk és a derékbőségük, annak kizárólag én vagyok az oka, hiszen amit írtam, nem volt hatásos. "-- ezt nagyon nem ertem, ugyanis szerintem senki nem hibaztathat teged, ha csak azt teszi, h. itt ul, olvassa, amiket irsz, am ezenkivul semmit nem tesz az ÜGY erdekeben! pl.en most (is) tokmagot ropogtatok (szinte mar 120 perce folyamatosan), es mindig csak halogatom a vegso dontest! :( ez az en jellemhibam, es nekem pl. eszembe nem jut ezert teged okolni! es szerintem masnak se jut eszebe. vagy megis?? :O

... ha mégis, az elegge megdobbento es elszomorito ! :(

Kiezem! Mindenre van példa! :) :) :) No, persze – komolyra fordítva a szót - tényleg költői túlzás, amit írtam, mert eddig még csak egyszer fordult elő velem valami hasonló (az sem itt a blogon), s lehet, hogy többször nem is fog, … És talán tényleg nem kellett volna ezt leírnom, mint valami rémlátást. (Nagyon remélem, senki nem vette magára alaptalanul!) De ha már itt van, biztos hasznos lesz valamire. Mindenesetre tegyük sokszoros zárójelbe. Az viszont nagyon fenyegető, valós veszély, hogy valaki eljut addig a pontig, hogy felismeri, hogy komolyan kellene valamit tennie túlsúly ügyben, de még nem szánja rá magát egészen. Még ad magának egy kis haladékot. "Rákészül". Most még így, az elhatározás, a kezdés előtt, még egy kicsit szabadabbra engedi magát, mert aztán „úgyis jönnek a megszorítások”. Egy-két ilyen hét több kiló pluszhoz vezet. Ezt TAPASZTALATBÓL tudom, és szeretnék figyelmeztetni mindenkit erre a veszélyre. Mert ez tényleg egy lélektani csapda. Egy pszichocsapda pszichowellness előtt. :)

M...tetszett amit írtál!....:-)))).....és igazad van ,de előbb fejben kell elindítani a folyamatot,és ehhez a blogod olvasása minden lehetőséget megad....ha már elgondolkodik valaki a kövérségének miértjén már megérte...és ez akár az első lépés is lehet....hidd el...azért mert nem kezdem el azonnal ott motoszkálnak a szavaid bennem,és egyszer csak összeállnak és tettekre ösztönöznek........mást is, kit előbb,kit utóbb....szóval továbbra is olvasni foglak...saját felelősségemre....:PPPP

Meseszep napot Neked mara is!:)

Szkíp...én még nem jöttem rá egészen a miértre, de úgy gondolom, én vagyok az erősebb....csakazértis.

Tudom, hogy jó sok mindenről olvasni, de a lényeg valóban a helyes táplálkozás mellett a mozgás! Elegendő mozgás! %wink%

Nagyon jó az írásod. Igen, ha valakinek nem úgy sikerül a fogyás, ahogy ez kellene, akkor hajlamos mást hibáztatni. Persze mélyen önmagában érzi azt, hogy csak ő maga a hibás, mert talán hajlamos a "bűnözésre". Ha következetesek vagyunk, akkor meg lesz az eredmény, és akkor büszkék lehetünk /ekkor sem másra, csak/ MAGUNKRA! Hajrá! Mari