Írd ide a véleményed!

Lehet a kényelem az élet célja?

Milyen célokat tűzünk magunk elé? Miért vállalunk áldozatot? Lehet, hogy néha csak eszköz az, mait célnak érzünk?

A kényelem – éppen úgy, mint a fogyókúra - nagyon jó üzlet sokaknak. Törjük magunkat, rohanunk, hogy kényelmesebbé tehessük életünket, hogy aztán meg győzzük helyrehozni, amit a túl kényelmes élet okoz, vagy azokat a lelki sérüléseket, melyek abból adódnak, mégsem sikerült olyan szintű kényelmet elérnünk, mint azt reméltük. Sokszor az az érzésem, mintha sokak szerint az élet célja a kényelem lenne. Olykor elmulasztunk fontos dolgokat, mert azok nem elég kényelemesek, fárasztóak, erőfeszítést igényelnek. Aki a kényelmet tűzi ki élete céljául, ne csodálkozzon rajta, hogy boldogtalan.

Persze, fontos a kényelem bizonyos szempontból. Rengeteg energiát spórolhatunk meg a kényelem eszközeinek segítségével. De ennek egyetlen esetben van értelem, ha ezt a megspórolt energiát értékes, valós boldogságot hozó dolgokra fordítjuk. Ha nem figyelünk eléggé, akkor a kényelemmel az unalom országába jutunk. Vagy a kényelem megszerzése válik céllá, s ha elértük fél napnál tovább nem tudunk vele mit kezdeni. Ezért újabb és újabb kényelmi célokat tűzünk ki. S végül semmi nem történik az életünkben, bár az legalább kényelmes

Mindenki eldöntheti, hogy a kényelmet keresi vagy a boldogságot. És hogy félreértés ne essék, azt is el kell mondanom, hogy az élet célja az ideális testsúly sem lehet. Ez is csak egy eszköz. Éppen ezért fontos legalább annyira az út a karcsúsághoz, mint maga a megérkezés. Ha nem tudok tartalmas választ adni arra a kérdésre, hogy miért is megyek valahová, vagy oda sem érek, vagy rövid idő után csalódott leszek, ha odaértem.

Szerző: empszi  2007.08.24. 07:22 5 komment

Címkék: m állomás kényelem

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr545913698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lazac, aki vadevezős 2007.08.24. 08:10:28

Ismerek olyan embereket akik azt mondogatják...majd akkor, ha ezt meg ezt megszerzem magamnak...majd akkor...ha ennyi lesz legalább a fizetésem...majd akkor, ha.... És mindig hajszolnak valamit, soha nem csodálkoznak rá az őket körülvevő dolgokra. Én is hálás vagyok a tűzhelyemnek, mert nem kell fát hasogatnom, vagy szenet lapátlonom azért, hogy megfőzzek egy ételt, hálás vagyok a mosógépemnek, mert nem kell órákat görnyednem a mosóteknő felett és szappannal, kefével súrolni a ruhákat. Ezek is mind kényelmi berendezések, mégis már beépültek az életünkben. Gyerekkoromban még fával és szénnel tüzeltünk, sparhelton főtt az étel...a Dunára jártunk mosni, nagy főzőszappanokkal. Sok szermpontból jó az, ha kicsit kényelmesebb az életünk, de nem szabad eltunyulnunk benne. Használni kell tudni a berendezéseinket, de nem szabad magunkat használaton kivülivé tenni. Sztem. Én igyekszem naponta megmozgatni magam, hol így, hol úgy...igyekszem meglátni az élet szépségeit, ami nap mint nap körülvesz. Nem s érzem magam boldogtalannak....néha egy-egy roszabb napot leszámítva. Szép napot M...most nem leszek pár napot. Boldogítom egy kicsit Ircsikémet és ametisztet:)

margit2 2007.08.24. 15:26:20

Bizony, hogy nem minden a kényelem, de azért sok mindenről én sem mondanék már le, ha nem muszáj... Azért természtetesen a munkában is meg kell, hogy találjuk az örömet! %wink%

S (Antal) 2007.08.24. 22:09:52

Ez mi a képen? Jó a cikk! Éljen a bonanzabanzáj! (Aki később rájön, ez mit jelent, cukrot kap) Milyen akármit vittél el? (Ezért is cukor a megfejtőnek, bár ezt akár azonnal ki lehet nyomozni.)

Vica 2007.08.25. 19:54:52

Kedves S! Szerintem ez egy steppelt takaró vagy bútorpárnázat

S (Antal) 2007.08.25. 21:01:35

Tényleg! Köszi!
süti beállítások módosítása