Te hogyan látod ezt?
Ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, akkor valamit máshogy kellett volna tenni, mint ahogyan azt tettük.
Első hallásra ez is igen meredeknek tűnő megállapítás. De ha kiaknázzuk a Doktor Pszichiáternél tett látogatásom tanulságait, akkor beláthatjuk, hogy egyáltalán nem volt kudarc, kidobott idő, elpocsékolt pénz a vele való találkozás. Megközelítőleg sem azt az eredményt hozta, mint amire számítottam, amiért odamentem. Hiszen nem veregetett vállon, nem dicsért meg, nem biztatgatott, hogy csak így tovább. Ennél sokkal többet tett. Rávilágított néhány olyan dologra, melyek rendezése nélkül nem juthattam volna el oda, ahova indultam. Az aznapi célom, hogy megdicsérgessenek nem valósult meg ugyan, de nem is lett volna jó – ma már tudom -, ha megtörténik. Ha nem rendezem magamban azokat a dolgokat, melyeknek a rendezetlenségét a Doktor észrevette - konkrétabban, ha maradtak volna még megoldatlan konfliktusaim, szőnyeg alá söpört problémáim, el nem végzett feladataim, fel nem vállalt felelősségem, ha nem vállaltam volna a kíméletlen szembenézést önmagammal -, akkor nem jutottam volna oda, ahova indultam. Ha valaki tévedésből a más vonatra száll, mint ami a céljához viszi, vagy nem a megfelelő útelágazónál tér le, nem az tesz vele jót, aki nyugtatgatja, hogy jó ez így is… Az nem kudarc, ha korrigálnunk kell az útirányt.
Még amikor sok évvel ezelőtt elkezdtem ismerkedni a szövegszerkesztővel, nem egyszer előfordult, hogy a gép „önálló életet élt”. Nem akarta azt csinálni, amit én szerettem volna. Lassan azért csak beláttam, hogy a gép annak alapján „cselekszik”, amilyen billentyűket lenyomunk. A képernyőn nem az jelenik meg, amit szerettünk volna megjeleníteni, hanem az – keményen, őszintén -, aminek megjelenítésre a gépnek valójában parancsot adtunk. Itt semmire nem megyünk az „én jót akartam” szöveggel. Egyszerűen azokat a billentyűket kell lenyomni, melyek célra vezetnek, és kész!
Egyéb célokkal sincs ez másként. Ha kitűzünk egy célt, és teszünk is érte elég sokat, mégsem a kívánt eredményt kapjuk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a „szükséges billentyűket” nyomtuk-e meg, azaz valóban azt tettük-e, amit azt az eredményt hozza, amit szeretnénk. Egyáltalán nem biztos, hogy azt kell jobban erőltetni, amit eddig is csináltunk, hanem azt kell megtenni, ami azt az eredményt hozza, amit szeretnénk. Úgy ahogy a szövegszerkesztőnél sem az megoldás rossz nem kívánt eredmény esetén, hogy erősebben ütöm a számítógép billentyűit, nem erősebben kell ütni, hanem a jókat, a célravezetőket kell használni…!
