A nagy fogyás

Lehet, hogy az a baj, hogy én még soha nem néztem valóságshow-t, és így alapból is sokkolt az élmény. Ezzel együtt kíváncsi vagyok, mit lehet ebből kihozni. Köztudottan nagy a tűrőképességem, s bizonyos célokért jelentős áldozatokra is képes vagyok – egy ideig. Aztán meg ízlések és a pofonok is különböznek - ugyebár. Lehet, hogy jobb lett volna egy pofon? No, jó - a kisebb fajtából, mert azért annyira nem érdemes mellre szívni a kérdést, hiszen ebben a műsorban már mindenki nagykorú. Igaz, a nézők között nyilván nem mindenki, viszont ők meg nagykorú felügyeletével nézik. És ezek a nagykorúak majd szépen elmagyarázzák nekik, például azt, hogy Gabi néni nem azért nevezi a versenyzőket picikéimnek, mert nem veszi őket emberszámba, hanem azért mert ilyen jópofiságot ír elő neki a forgatókönyv, és ez egy ilyen műsor. Meg aki kövér, az egyébként is sok mindent megérdemel, hiszen mértéktelen nagy zabáló, ami látszott ugye a műsorban is. A kaja az élete, de most hősködik a teli hűtőszekrények előtt…

No jó, első nekifutásra elég ennyi. Különben sem érte el még az energiaszintem a minimumot a gondolkodáshoz… De mivel minden jó valamire, hát ez is most motivál, hogy helyrejöjjek végre, mert azért van még itt mit mondani.