Megyek a tyúkokkal aludni

Ma megsütöttük a Sajtos Marisom módra nevű igen jó sóst, melyet Margit blogjában találtam. De mint a nevéből látszik, Marisom érdeme is tetemes a dologban. Az enyém azért nem olyan nagyon nagy, csak az ötletadó és a minőségellenőr voltam. A tényleges munkát Anya végezte.

Voltak ma vendégeim, de még lehet, hogy lesznek is. Nagyon szeretem őket, de jobban örülnék, ha már nem ma jönnének, ugyanis nagyon fáradt vagyok. Egyszerűen nem birok még többet egy nap. Nem feküdtem le ebéd után. S most úgy érzem magam, mintha a követ törtem volna. Január 3-án megyek dolgozni. Remélem, addigra azért még javul a helyzet. Gyakorlatilag minden nap a tyúkokkal járok aludni. Igaz reggel felébredek úgy, mintha dolgozni mennék, de azért ez még édeskevés így. Ám a nyavalygásból elég ennyi, hiszen ez nem a betegségem, de nem is a lábadozásom blogja.

Szóval a sajtos nagyon elnyerte mindenki tetszését, aki csak megkóstolta. De mára csak ennyi jutott belőlem a blogba, hiszen a tyúkok, sőt a kakasok is már rég alszanak itt a faluban, s lassan én is fontolóra veszem a dolgot!  :)