Ki érti ezt?
Többször felfigyeltem rá, hogy a statisztika szerint a blogom nézettsége nagyobb, ha ott ülök a gépnél. Igazán kíváncsi lennek ennek a tudományos magyarázatára. Ez most onnan jutott eszembe, hogy ugye most egy kicsit nem volt internetem, de már van. Elég rossz volt. Erről meg az jut eszembe, hogy mennyi hétköznapi kincsünket vesszük természetesnek. Csak kinyitom a csapot, és jön a melegvíz, ha x fok alá hűl a levegő a lakásban, akkor bekapcsol a fűtés a termosztát segítségével. Csak leülök a gép elé, s már utalom is a pénzt a gyereknek, ha küldi az sms-t. vagy megnézem, amire kíváncsi vagyok. Elég, ha csak egy sor tudok egy versből, s egy perc múlva már tudom a többit is, a szerzőjéről nem is beszélve. Nem úgy, mint azelőtt, hogy néha napokig is képes voltam ilyesmin törni a fejem. És reggelig sorolhatnám, hogy mi mindent veszünk természetesnek. Mindezeknek csak hiányukban érezzük az értékét, mint annyi mindennek. Nos, ezen kívül az van még velem, hogy augusztus óta most vezettem először autót. Hát, nem a legideálisabbak az útviszonyok itt a faluban, de hősiesen megoldottam. Meg még az (ha minden igaz), ma kezdték tördelni a könyvemet. S már kezdtem puhatolózni terjesztés ügyben is.
