egyedül nevelted a gyerekeid?

Nem egyedül neveltem őket. Tényelg bután írtam. Szóval neveltük fel. Csak én éltem itt a faluban éjjel-nappal. A férjem Pécsre jár/járt dolgozni. A gyerekek itt jártak általános iskolába. Most megdöbbent, hogy milyen énközpontú vagyok.

M drága! Minden tervedhez sok erőt és sikert kívánok, őszinte szívvel.:)

Dehogy vagy énközpontú, hogy is jut ilyen eszedbe! Ez az egész blog az ellenkezőjét tanúsítja! De a te életed áll valamiféle változás előtt, és pontosan itt, nálad olvastam, hogy elsősorban a magunk életéért vagyunk felelősek. Megvannak a feladataid, amelyeket senki sem végezhet el helyetted, ahogy eddig is megvoltak. Csak most ezek változnak, ennyi. Persze, hogy ketten neveltétek a gyerekeket, bár ha a férjed Pécsre járt dolgozni, biztosan nem volt túl sok ideje rájuk (már persze, ha nem ő a ritka kivételek egyike :-). Amúgy meg, ugyan hány családban az a helyzet, hiába él együtt férj és feleség, a gyerekek az asszony dolga? Szerintem nagyon jó döntés volt a falura költözés, bár Pécs szerethető város, de mégis, falun sokkal szabadabbak a kisgyerekek. Pécs közelsége pedig megadta a továbbfejlődés lehetőségét.

...M,azt hiszem nagyon is értem miről írtál....én is keresem az utamat,azt ami célt ad nekem....

...és a jelenések helyszínén csodálatos gyógyulások sokasága történt ...%wink%

:) ragyogj :)