Elég borzasztó, de állítólag tényleg így gondolják...

Elképesztőek ezek az iskolai hírek és az ilyen állásfoglalások is. Engem még tiszteletre neveltek otthon és a saját gyerekeimet is erre tanítottam. Persze kisebb-nagyobb problémák mindig is adódtak, de ehhez képest semmi... Örülök, hogy nem most kezdik a sulit .(24-21 évesek) Sok esetben tapasztalom, hogy a (hozzám képest) fiatal szülők már nem tűrik ha csemetéjüket rendre utasítják , nevelni próbálják.

Szonika, ez valami végletes rendetlenség a fejekben, hihetetlen lelkierő kell ehhez a pályához. Készülj! De innen szép nyerni! :) Évice, örülök, hogy jöttél, és hogy szólsz is épp egy ilyen nehéz ügyben. Én pl. azt nem értem, hogy így - ha egyesek azt csinálhatják az adott közösségben, amihez éppen kedvük van -, akkor a hogyan valósulhat meg a többiek igénye a nyugodt tanuláshoz, fejlődéshez. Ezeket a helyzeteket nemcsak a tanároknak kell elviselniük, hanem az osztály többi tagjának is, akik pl. egyáltalán nem az éppen figyelemzsaroló fázisban lévő osztálytársuk műsorszámát szeretnék "élvezni". Velük mi van? Az ő jogaik? Ha a tanár adott egységnyi figyelmét, energiáját egy-két gyerek viszi el, mi jut a többieknek?

A barátnőm is sokat szokott erről mesélni lévén pedagógus....hát nem irigyellek benneteket.

"Sok esetben tapasztalom, hogy a (hozzám képest) fiatal szülők már nem tűrik ha csemetéjüket rendre utasítják , nevelni próbálják." Én nem tudom, de szerintem ez azért van, mert ő maguk nem merik a saját gyereküket megzabolázni. És az ember nem akarja bevallani, nem akarja, hogy kiderüljön, hogy úgy több eredményt lehet elérni. Szerintem hiányzik a szülői tekintély kialakítása, mert én nem tudom, hogy másképp hogyan lehetne ennyire pimasz egy gyerek egy felnőttel. Mondom én ezt, aki igenis kapott a szüleitől jócskán a megzabolázásból. Szerintem hsznos volt. Egy időben úgy gondoltam, hogy én nem fogom úgy nevelni a gyerekemet, hogy az neki fájjon. De inkább okozok neki olyan fájdalmat, ami nem tart sokáig de megtanjtja bizonyos törvényszerűségekre, minthogy majd felnőtt korában "szívja meg" amiatt, mert nem tanulta meg tisztelni a felettesét. Olyan ez, mint amikor beoltanak egy embert egy vírus legyengített változatával, ami fáj egy kis ideig, de mondjuk utána legalább nem kapod el a betegséget. Igen, konzervatív vagyok, és igen én mondom ezt 16 éves fejjel, aki sokmindent elítél a felnőttekben.

Lazac, ez nem is irigylésre méltó helyzet, és csak vesztesei vannak. Döm, az a véleményem, hogy igen jól látod "16 éves fejjel". Minden felelős szülő neveli a gyerekét, még az állatvilágban is. Sokszor elnéztem az anyamacskámat, ahogy a kismacskákat "igazgatja", hogy később életképesek legyenek a macskatársadalomban. Az a szülő, aki ezt nem teszi, az én felfogásom szerint súlyos bűnt követ el a gyereke ellen.

Én nagyon remélem, hogy ezt nem sokan gondolják így....

Sajnos, sok szülő gondolja úgy, hogy beadja a gyereket a suliba és megoldotta a nevelést, neki már nincs több dolga. Ja, persze, a tanár legyen kedves a gyerekhez, plusz okosítsa. Soha nem szerettem, ha rám akarták tukmálni a szülői feladatokat. Ami felháborított, hogy a szülők egy része nem akar otthon foglalkozni a gyerekkel, oldja meg azt is a suli. Még időben léptem ki eme csodás világból, ilyen iskolai keretek között halál a tanítás.

Ha otthon nem kapja meg az alapokat, akkor nagy baj van. Ma már nem ismerik a kedves szülök a nevelést, szülőnek nincs tekintélye.. milyen világ alakul most, mi lesz ebből?

...semmilyen indok nem lehet arra,hogy elhanyagoljuk a gyerekeinket,de nem mindenki látja úgy ahogy én,hogy a család mindenek előtt és nem a karrier, pénz,hatalom....talán a helytelen sorrend is közrejátszik,hogy ma ez a helyzet.......a tanárok csak hozott anyagból dolgoznak, de nagy a felelősségük, hogy mivé formálódik....

Szerintem meg szimpla lustaság és felelőség-áthárítás némely szülők részéről. Ha valamit rosszul csinálunk és ezt tudjuk is, egy egészen szimpla játszma a felelőség-áthárítás -- az említett attitűd szerintem pont ez. És szerintem még csak nem is új...

Margit, sajnos sokkal többen, mint az egészséges lenne. Csibike, az ilyen szülőknek érdemes azt mondani, hogy a gyerekkel kapcsolatos teendők nem érnek végett ott, hogy megcsináljuk azt a gyereket. (Csak lassan odajutunk, hogy reggeltől estig ezt szajózhatnánk… ) Marisom, valóban ez van, hogy a szülők is nagyon pórul járnak ezekkel a nevelési elvekkel, csak mire felfogják, addigra már késő. Skyppy, tejesen egyetértek veled (szülőként és tanárként egyaránt.) Dorozs, de rég jártál rég jártál erre! Bár láttam ám, hogy merre jársz.  Egyébként meg persze, hogy felelősségáthárítás, csak már kezd elviselhetetlen méreteket ölteni, és hova vezet ez?

Nekem semmi ilyen tapasztalatom nincs mostanában. Legutoljára az az általad is "megnevelt" Stojkával volt ilyesmi gondom, de aztán sürgűsen otthagytam azt az iskolát. Szerintem bizony az iskolán is sok múlik. Minden nemzedék más, az iskolának is változnia kellene. (Természertesen ez nem csökkenti a szülők felelősségét!)