Cél lett

Mi különbözteti meg az álmodozást a céloktól? Elég sok minden. Többek között az, hogy leírjuk. Pl. így: Művelem a kertem. Igen, így, jelen idejű állításként. Aztán meg az is, hogy ha már megfogalmaztuk, akkor minden nap teszünk is érte. Valamit, akármilyen kicsit is. És ha esetleg másokat is beavatunk, akkor ez még segíthet is, hogy megmaradjunk az elhatározásunk mellett. Persze, nem olyanoknak érdemes elmesélni, hogy mit határoztunk, akik várhatóan lebeszélnének, leszólnák az elképzelésünket, illetve elmondanák, hogy úgysem lesz belőle semmi, mert ekkor meg akkor így és így. Nos, ez nem csak elmélet. Tényleg kitűztem a fenti célt. És tényleg teszek érte mindennap egy kicsit. Mát több mint egy hete tart ez az elhatározásom. Persze ez így elég nevetségesen hangzik, hiszen a házunk egy 1400 négyzetméteres telken áll már tíz éve, és néhány ritka kivételtől eltekintve nemigen foglalkoztam itt növényekkel. Leginkább fű van itt, de az nem is én vetettem és nem is én nyírom. Az egész kertészkedéstelenségem legfőbb okát az allergiámban láttam. De most már nem érdekel. És majd meglátjuk. Most van három ágyáska. Vetettünk fekete retket, salátát, spenótot és petrezselymet is. Mert úgy mondták, hogy ezeket lehet most. A retkecskék – ezek kerültek legelőször a földbe - kezdenek kikelni. (A képen nem a mi kertünk van! Ez csak egy google kert.)