A sztárságom következő állomása: Bors

mk aggódott, hogy eltűntem. De megvagyok ám, csak zajlik körülöttem az élet. Péntektől NLP-zni voltam, vasárnap éjjel éretem haza. Tegnap értekezlet és szavalóverseny is volt az iskolában, úgyhogy kinyuvadva értem haza. Nagyon lemaradtam mindennel. Ma meg egy „kis” meglepetés éret. Délelőtt felhívott a Bors riportere, hogy szeretne velem beszélgetni. Mondtam rendben, csak egy kicsit messze vagyunk egymástól. Azt mondja, nem baj, tudja, hogy én Egerágon vagyok. De ők most beülnek a kocsiba, és indulnak, ha addig végzek az óráimmal. Hát ma éppen három órám van az új óraendem szerint. Így tizenegyre otthon is voltam. Gondoltam egyre ideérnek. Hát, csak nem jönnek. Gondoltam, visszahívom a pasit, hogy merre járnak. Akkor látom ám, hogy nincs a száma a telefonomban. No, gondoltam, engem szépen átvertek, hogy is gondoltam, hogy miattam újságírók a nagy fővárosból ideautókáznak az Isten háta mögé. Már fogalmazgattam magamban, hogy mit is írjak ide a blogba a nagy átveréssóról, amikor hív a pasi, hogy itt állnak a kapu előtt, és nem találja a csöngőt. (Mondjuk, ezt nem is csodálom, mert az nincs.) Szóval jött egy újságíró és egy fotós. Kedvesek voltak. Főként a fotós. Egészen meg voltam hatva a viselkedésétől. Valahogy másnak képzeltem a bulvársajtó munkatársait. De legalább kellemesen csalódtam. Hogy a cikk milyen lesz, majd holnap kiderül. Egyébként be kell vallanom, hogy én azt hittem, hogy ez a Bors egy internetes újság. De a gyerekek felvilágosítottak, hogy ez kapható napilap az újságosoknál. Aztán tőlük meg megtudtam, hogy ez a Mai Nap utóda. No, annak sem voltam rendszeres olvasója, de tudtam róla. De most már a Borsról is tudok, és holnap meg is veszem. :)