Médiás

Szóval tegnap megvolt a tévézés. Nos, azt hiszem, nem vagyok éppen reménytelen eset, de még jócskán kell gyakorolnom ezt a dolgot, hogy otthonosan mozogjak benne. Idegesített, hogy zavarban vagyok a helyzettől. Nyilván más is így van vele, de én kifejezetten utálok zavarban lenni. Úgyannyira el voltam varázsolva, hogy nem is emlékszem, miről is beszéltünk az első felvételen. A végén elfelejtettem levenni a mikrofonkát, aztán bementem a férfivécébe átöltözni. Jött be egy pasi, jól meglepődött, bocsánatot kért, mondtam, neki, hogy semmi gond, kiment, majd visszajött, hogy ez a férfivécé. Nos, addigra már éppen átcseréltem a felsőmet, mert ugye következő felvétel „egy hét múlva” van, s ehhez kellett valami változás a külsőmben. A műsorvezetők is átöltöztek, no ők nem a férfivécében. Nyilván el lennék keseredve, ha meglátnám a felvétet, de ez a veszély nem fenyeget, mert azt hiszem, nálunk nem lehet fogni a Vitál Tévét. Egyébként a március 23-ával és a 30-ával kezdődő héten lesz a Más-kép című műsorban. Hogy volt-e haszna, nem tudom, de ezt előre nem lehet eldönteni. Ez olyan kockáztatós befektetős dolog. Egy haszna azért mindenképpen volt. A sminkes gyerek igen őszintének ható megjegyzése, miszerint mennyire jó színe van a hajamnak. No, erre majdnem beestem a sminkespult alá meglepetésemben. De még ráerősített, hogy tényleg, és be ne fessem, mert az nagy baklövés lenne. És felhozta Az ördög Pradát visel című filmet mondandója illusztrálására. Tudtam ugyan a filmről, de nem láttam (eddig). Viszont feltétlen meg fogom nézni. Igaz, hogy éppen a negatív főszereplő az apropója a felemlegetésnek, de elnézegetve a filmből származó képeket, azért ez nem olyan dehonesztáló rám nézve (képileg :) - a többit nem tudom még.) Egy ilyen megjelenéssel azért hosszútávon kiegyeznék. Meg azzal is, ha úgy tudnék viselkedni a kamerák előtt, mint Meryl Streep, a hírnévről nem is beszélve! :) :) :)