Virágvasárnap

Megint fõztem és fényképeztem. Most valahogy ki kellene találnom, hogy ezt a fõzõs-fényképezõs dolgot hogyan lehet idõtakarékosan beblogolni.

Misi szerencsésen megérkezett. Beszéltem vele gémélcseten.

Délután elindultam, hogy barkát keressek a patakpartról. Barkát az nem találtam, de megint rácsodálkoztam, hogy milyen gyönyörû helyen lakunk. Szó szerint öt perc alatt lent vagyok a patakparton.

Tavaszi szelet néven ismerem, ami a képen látható.

Hagymát és fokhagymát pirítottam olajban, majd ebben a zsiradékban megkapattam a karajszeleteket, hogy képzõdjön rajtuk egy kis pörzsanyag. A hús után a sárgarépából, kukoricából és egy kis borsóból álló zöldségkeverék megpirítása következett.

Miután egy-egy összetevõt megpirítottam a wokban egy tepsibe tettem. A hússzeleteket sóztam, borsoztam, s egy kis mustárral kentem meg. A zöldséget csak sóztam. Fóliával lefedtem a tepsit, és 250 fokon fél órát sütöttem.

Rizst pároltam, s egy nagy csokor petrezselymet vágtam bele. (A hó alatt a kertben nagyon szépen áttelelt a petrezselyem. Nagyon szép a zöldje.)

Csináltam mellé egy hagyományos káposztasalátát is lilakáposztából.

Aki figyel az ételtársításra, hagyja ki a rizst. Akkor kifogástalan húsnapi ételt kap. De ha a húst hagyja ki, akkor meg zöldségnapi így a menü. S ha még egy szelet sütit is eszünk utána, akkor meg hibátlan tésztanapivá válik. :)