Ezüst

Még van pár nap, de így jött ki a lépés. Sokat gondoltam rá, hogy ez majd lesz. Mindig úgy gondoltam rá, hogy ennyire egyszerûen zajlik majd. De még annál is otthonosabb volt. Nem direkt szerveztük ilyenné. Egyszerûen engedünk az áramlásnak. Ezt hozta. Jól hozta. Mindig jól hozza. Még azon a szinten is, hogy mikor kapcsolom be a sütõt. "Csak" merni kell. Valami ilyesmit érezhettek a nagy felfedezõk, amikor csak annyit tudtak, hogy valami jót keresnek, de nem tudták pontosan az utat, de mégis mentek. Nincs érdekesebb felfedezõkaland, mint önmagunk és a s saját családunk.

Szerző: empszi  2010.06.26. 20:51 8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr35913058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SA 2010.06.26. 21:32:09

ez óriási Gratulálok Nektek! Szentmise is volt?

M 2010.06.27. 15:36:16

Köszönöm. Volt.

SA 2010.06.27. 15:48:39

Nekünk is volt a pécsi Notre Dame-ban. Andris leült az oltár mellé, és ott elvolt magában. Zsófia azon sírt, hogy ne házasodjunk össze, mert az minek, ha már házasok vagyunk. Én hangosan bõgtem a meghatottságtól, azt hívén, csak a szûk család van a templomban. Hátranéztem, zsúfolva volt a templom, a kertvárosiak jöttek szentségimádásra. Kaptak egy szentmisét is. Kehelybõl áldoztunk két színben, mint a husziták... A Tietek hogy zajlott?

M 2010.06.28. 17:58:16

Az én gyerekeim nem sírtak. :)

M 2010.06.29. 21:36:00

Egy kicsit. :)

2010.07.05. 19:18:41

Szeretettel Gratulálok Nektek! A jeles évfordulóhoz és további szép örömökkel teli éveket . Ágnes

M 2010.07.06. 19:16:17

Ágnes, köszönöm. :)
süti beállítások módosítása