Érdekesnek lenni

Vettem ma egy Nõk Lapját. Van egy nagy összeállítás a blogolásról, bloggerekrõl. Valahol azt is láttam, hogy milyen rengeteg blog van a világhálón, s milyen ütemben növekszik a számuk. Mitõl lesz valaki érdekes, és mitõl marad az érdektelenség ködében. Az nyilván nem túl érdekes, hogy ma a milsenyi postán fizettem be csekkeket, s aztán lefényképeztem a templomot, mert szeretem ezt az épületet. De ez a bolg az én önterápiám, és nem a népszerûségem útja. És egyáltalán mire lenne jó, ha népszerû lennék? Persze a pénz, meg az elismerés, az önbecsülés növekedése. És az jó. Jó, de mire. És van-e ennek más útja is? Nyilván van. Mitõl érdekes egy ember a másik számára? Persze attól, ha kapnak valamit. Valamit jót, amit nekik értékes, vagy értékesnek tûnik.

Mivel ez egy önterápiás blog, simán megengedhetem magamnak, hogy ezt a bejegyzést csak eddig írjam. Annál is inkább, mivel már megint rosszul látok. És csak tapogatom a szöveget, mint vak a hajnalt. Úgy írok, hogy nem nézem a billentyûzetet, amit meg leírtam, azt nem látom rendesen. Aztán ki tudja még mik ide nem, kerülnek :) Ez van.