Színház az egész világ

Bementünk a városba délután. Ritkán van, hogy csak úgy sétálgatok, pedig milyen jó is az. Elutazunk távoli helyekre nézelõdni, s közeben olyan helyen élünk, ahová meg mások jönnek nézelõdni, ám igen sok olyan dolog van, amit nem veszünk észre. Vagyis beszéljek csak a saját nevemben. A miértre valahogy mégsem tudnék válaszolni. Valami olyan van, hogy nincs rá idõ. Meg pénz sem. Vagy valami ilyesmi. Meg hogy túl fáradtak vagyunk, mire idõnk lenne. De mire kell az idõ és a pénz? Mire, mire? Hát, létfenntartásra. Hogy fenntartsuk a létet. De hogy hogyan ez a kérdés. De ez hosszú.