Legénykék

Ma õk voltak, aki igazán vidámságra derítették a szívem. Próbáltuk a mûsort október 23-ra, s miután megkapták a rendezõi instrukciót, hogy egy ne úgy kántáljanak, mint az óvodások, hiszen nem a tapsifülesrõl mondunk most mesét, a kis vitézek nyomban kiálltak a haza védelmére. Úgy beleélték magukat a forradalmi hangulatba, olyan a tisztaszívû lelkesedéssel mondták a szöveget, hogy teljesen levettek a lábamról. Persze, lehet, hogy igazságtalan vagyok a kislányokkal, hogy a fiúkról külön szólok, mert hát õk is aranyosak, ügyesek voltak, de a fiúktól most ez nagy élmény volt. És a saját fiaimmal is beszéltem, sõt, õk is beszéltek egymással. És ennek is nagyon örülök. Ezen kívül D-val dolgoztunk. És azt hiszem, ennyit bírtam ma.