Mikulás

Az én kis ötödikeseimnek az én Mikulásom sütit hozott. Úgy láttam meg voltak vele elégedve. Attól tartok egy kicsit elkényeztetem õket. Néha olyan érzésem van, úgy bánok velük, mint az idõsödõ anyukák a késõn született gyerekeikkel. De azért remélem, az ésszerûség határain belül maradok velük. Csak olyan kis aranyosak. Fel tudják vidítani a szívemet. Persze, azért nem mindig. Van az ellenkezõje is. De még tûréshatáron belül. Ezen kívül fõztem, fényképeztem. Nagyon nehéz az én adottságaimmal jó ételfényképeket készíteni. Az a legnagyobb baj, hogy annyira rövidek a napok és olyan sötét van, hogy az teljesen kizárt, hogy természetes fényben sikerüljön fényképeznem. Rendes bevilágításra alkalmas lámpám meg nincs. És a fényképezõcském sem profi gép. Emlékképek készítésére gyártották. No, ez a magyarázkodás volt, de azért igyekszem, de vannak még távlataim.