Meggyvirág

Fantasztikusan szépek a fák. És ma már nem egész nap fújt az a bolond szél, mint tegnap. Jobban is voltam. Mondtam már, hogy mostanában úgy érzem, mintha száguldana az idõ. Egyszerûen elképzelhetetlen számomra, hogy csak ennyi fér egy napba, mint amennyi. Vagy valami „mûszer” leromlott bennem, vagy sokkal lassabb vagyok én magam, és nem az idõ gyorsabb, vagy sokkal több dolog van körülöttem, aminek figyelmet szentelek. Nem tudom. Éppen azt érzem, hogy kevesebb fér egy napba. Már megint vasárnap este van. De legalább a könyvelést összeraktam. El sem tudom képzelni, hogy ez miért akkora stressz nekem állandóan? Miért kapok frászt attól, ha csinálnom kell? A lényeg, hogy kész. Már a gépi utalásokat is megcsináltam. Még csekkeket kell befizetni. No, ezt is eléggé utálom, de ebben legalább már meggyõztem magam, hogy a pénz áramlik. Ahogy kiadjuk majd jön másik. :)