Medárd

Ma van Medárd. Kb. öt percig esett ma az esõ, igaz, akkor nagyon. Még valamikor délelõtt. De azért ma is nagyon fülledt volt a levegõ, mint már napok óta. És napok óta minden este volt zivatar, ám ma nem. Akkor ez azt jelenti, hogy nem lesz 40 napos esõ? Ettõl a nagyon párás levegõtõl eléggé elfáradok délelõttönként. Ma is lefeküdtem egy kicsit délután. igaz, inkább olvastam, mint aludtam. Aztán jött Z. N. Drukkolok neki, hogy sikerüljön rendbe tennie a dolgait.

Az jár az eszemben, hogy nem egyszerû dolog megugrani a felnõttség világába vezetõ árkot. Sokan nem is rugaszkodnak neki egész életükben. Aztán vannak, aki nekirugaszkodnak ugyan, de nem vesznek elég lendületet vagy abban reménykednek, hogy árkot ugrani részletekben is lehet, aztán ott kötnek ki az alján és ott nyafognak egész életükben. Pedig azért végsõ soron legalább kimászhatnának. Ez nem olyan elegáns, mint õzként átszökellni rajta, de sokkal hasznosabb, mint a kifogások völgyében tengetni a napjainkat. No, majd böcsködök még errõl a fõzõsön.

Ma leszedtem az elsõ adag borsót. Holnap ebbõl lesz leves. Jön E és L ebédre. Nem sok minden van itthon, így majd valamit varázsolok. Beszétem I-val és Gy. is. Majd írok valamit hétvégén Tom Bestrõl. Most a statisztika egy részével kell elkészülnöm holnapra. És mindjárt tíz óra. Ehhh.