Csütörtök

Sajnos nem az enyém ez az érdekes kis növény, de tetszett a fogásznál az ablakpárkányon. Ma reggel a fogorvosnál kezdtem, aztán délelõtt végig órám volt, ráadásul ügyeletes voltam. Aztán Anyával mentünk a fogászhoz. Két akció között meg anyósomhoz. Közben J. telefonált, hogy holnap érkezik. Így nem tudunk holnap elindulni csak szombaton reggel. A nagy kapkodásban letettem egy képtelen helyre a kocsikulcsot, és nem találtam. A nagy parában még a pótkulcsot sem láttam meg a helyén. De azért a második nekifutásra azt sikerült. Mikor hazaértünk, a másik kulcs is meglett. Ott volt 1 méteres körzetben, ahol kerestem, csak éppen ott nem néztem, ahol volt. Mert volt egy halvány emlékem, hogy mikor volt a kezemben utoljára, és valóban akkor, csak egy lépéssel elõbb tettem le, és ott már nem néztem. Annyira érdekesek ezek a dolgok. Persze csak így utólag, mert az adott helyzetben annyira idegesítõ volt, hogy legszívesebben sikítani tudtam volna. De ennek is jó vége lett.