Szombat

Hajnalban keltünk. Jenci is indult Pestre. mikor õ elment, akkor mi összekészülõdtünk, és nyolc körül indultunk. Nagyon szeretem a Balatont. De valami ólmos fáradtság jött rám az úton, és annak ellenére, hogy sütött a nap, majdnem megfagytam, amikor megérkeztünk. Mondom, nekem ez az életkor nem hõhullámokat hozott, hanem fagyhullámokat. De aztán szépen, lassan felengedtem, és onnan kezdve már nagyon jól éreztem magam. Gyönyörû a hely, és megint összejött a régi társaság. Grilleztünk, beszélgettünk, sétáltunk. A bátrak (a nem annyira fagyosak) még fürödtek is. Én csak a lábam lógattam a vízbe, mert az mégsem lehet, hogy még az ujjam se dugjam bele.