November 8.

Nem, én nem hiszek a szerencsében egy csöppet sem. Én Isten végtelen jóságában hiszek. Abban, hogy ennek a világnak van egy optimális mûködési rendje, amit nevezhetünk Isten akaratának, és ha arra törekszünk, hogy belesimuljunk ebbe az optimális rendbe, akkor lesz nekünk jó. Azaz, akkor jó lesz nekünk. Elképesztõ baromságokat tud gondolni az ember Istenrõl. És ennek a “térkép nem a terület” az oka. De most sem akarok ilyen témákról beszélni, éppen a „térkép” miatt. Csak ez jutott eszembe ma, amikor J. hívott. Ezen a tuskón ültem, úgy beszéltem vele. Ezért álljon ez itt emlékül. Kínlódtam egyet a kazánajtóval, de annak is jó vége lett. És az az ember is visszahívott, úgyhogy most reménykedek, hogy rendezõdik az is. Hit a jóban és a türelem…