Gyertyaöntõs

Ma itt volt az osztályom. Gyertyát öntöttek a gyerekek a rajztanárral, én meg krumplilevest fõztem nekik meg, palacsintát sütöttem. Sokat gondolkoztam rajta, vajon megéri-e ilyesmit csinálni. Mennyit ad hozzá a gyerekek fejlõdéséhez egy-egy ilyen alkalom. Mert ha megéri, akkor szívesen adom. De nagyon fárasztó. Mennyire fognak ebbõl emlékezni? Mekkora a nevelõ hatása? Nevelni igazából csak az együttléttel lehet. Csak úgy elméletileg nem. Együtt csinálni valamit, együtt készülni az ünnepre. Megteríteni a közös asztalt. Hazavinni a gyereket, ha mindet nem is tudom, de legalább azokat, akinek az osztályfõnöke vagyok, ezt fontosnak érzem. Nem tudok rá igazából ésszerû magyarázat, de így van.

Szerző: empszi  2011.12.12. 20:22 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr635912496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SA 2011.12.12. 21:22:19

A mi iskolánkban is tele van a kápolna öntött, mártott meg mindenféle gyertyákkal, amit a gyerekek csináltak. A hajnali misén az összeset meggyujtjuk, és nem kapcsolunk villanyt. Igazi roráte hangulat.

margit2 2011.12.13. 20:12:37

Nagy élmény lehetett a gyerekeknek! ... Amint látom lelkesen dolgoznak! %smile%
süti beállítások módosítása