Pocsolya

Még egy pocsolyának is lehet örülni. De tényleg. Mert most jöttem rá, hogy valóban milyen régen esett az esõ. És ennek a falusi ember annyira nem örül. Így tegnap sem haragudtam, még úgy sem, hogy tegnap elázott a frissen fodrászolt hajam. T keresett meg ma az iskolában. Tûzszerész lett. Megjárta Afganisztánt is. ezen kívül… volt néhány nagyon jó percem. Nem tudom konkrétan megfogalmazni, de erõsnek, egészségesnek, energikusnak érzetem magam. És ez nagyon jó érzés volt. Nem magamnak köszönhetem, mert nem csináltam mást, mint máskor. Ajándék volt. Valami figyelmeztetés, hogy tudja, hogy mi az én érdemem és mi nem. És majd ha legközelebb megint így érem magam, alázat és hála töltsön el, még véletlenül sem elbizakodottság vagy hasonló. Úgy egyébkén a pocsolya ragyogása, benne az ég tükrözõdése lenyûgözött, és rájöttem arra is, hogy mennyire nehéz tükrözõ vizet fényképezni.