Szerda

Gyönyörû a május, na. Megint szép az idõ, kinyílt a sárga nõszirom is, de most a zsályát fényképeztem, ami most kezd virágozni. Háttérben a készülõ bodzaszörp. Jól vagyok, de nem az igazi. Egész héten feszült vagyok, de ez egyáltalán nem indokolt. Ettõl viszont befeszülnek a nyakizmaim, amitõl fáj a fejem. Vagyis fájdogál. Ezek olyan érthetetlen dolgok. Mert tényleg minden okom megvan, hogy jól legyek. Azt hiszem, hogy az energiaszintem alacsony. Bár fel lehetne tenni a kérdést, hogy mihez képest. Nyilván az én magammal támasztott elvárásaimhoz képest. Mert annyi mindent szeretnék csinálni. De talán ideje lenne elengednem azt a nagy akarást. És csak haladni az Áramlattal. tudom, hogy megyek felfelé a hétlépcsõs hegyen, kár is lenne ezt álszerénységbõl tagadnom, de még messze vagyok attól, hogy felérjek. Sokat kell még tanulnom, változnom. De ezen vagyok.