Csütörtök: Járóbeteggé

Járóbeteggé nyilvánítottam magam. Nem mintha valami látványos javulás következett volna be az állapotomban, csak arra gondoltam, hogy talán az is gyógyít majd, ha nem ágyban fekszem napközben. Reggel felkelek, szépen kényelmes ruhába felöltözök, és ha elfáradtam, akkor csak ledõlök egy kicsit. Jó is, hogy felöltöztem, mert át kellett sétálni B-hez a kutyák miatt. Ez volt az elsõ utcai sétám a mûtét óta. Bár ez nem több, mint 200 méter távolság. No, de akkor is már valami. Ezen kívül mi is volt még? Nem is emlékszem. Valahogy elment a nap, és elfelejtettem feltenni a blogbejegyzést, pedig már sokszor gondoltam, hogy ezt mindenképpen meg kell tennem, mert el is felejtem, hogy mi volt.