Február 13. hamvazószerda

Reggel kilenckor gyalog mentem le. Szeretek így szerdánként legyalogolni. Nincs sok esély rá, hogy ilyenkor találkozzak valakivel. Jól lehet elmélkedni. Az életrõl, az életemrõl, az életünkrõl. Jobban vagyok már ma, csak a tokom fáj egy kicsit. A tanáriban majdnem mindenkinek van valami baja. A gyerekek jobban bírják, alig van hiányzó. Robiék elhoztak a fölsõ buszmegállóig. Ezért a másik úton jöttem haza. A képen látszik, hogy egy dombtetõn lakunk. Most egy kicsit pihenek, aztán lemegyek konyházni.