Május 10. péntek – akácvirág-dömping

Jól indult a nap. Vagyis még reggel jóra fordult. Tegnap este nem jött haza Kisfehér, és már aggódtam. De aztán megérkezett fél hétkor, és most már minden rendben. A természet tudja a dolgát. Sokkal jobban, mint mi emberek. Annyira szeretnék ráhagyatkozó bizalommal élni. Ennek foka határozza meg az életünk minõségét. Eddig írtam tegnap, aztán el is felejtettem feltenni a bejegyzést. Hát nem is tudom, hogy alakult így. Az iskolában a szokásos pörgés. Még helyettesítettem is. Két osztállyal is lent voltam a tanösvényen. Ragyogó idõ volt. Az akácok roskadoznak a virágtól. Délután szokás szerint mentünk Mislenybe. Felettem képeket Facebookra. Kicseréltem a borítót is akácosra. Este még sütöttem gubakiflit, hogy Ferenc tudjon ma vinni. Kacsamáj-krémet csináltam hozzá.