Május 15. szerda – termékeny nap

Reggel rakodtam, aztán I-vel beszéltem arról, hogy mire jutottam éjjel. Arra, hogy most jött el a pillanat, hogy végigmenjek azokon a szálakon, amit eddig soha nem tettem meg. Nem tudom még, hogy pontosan hogy lesz ez. Saját erõbõl ezt nem lehet. Aztán beszéltem M-val és H-val. Vakrepülés ez az egész. Megteszem, ami tõlem telik. „Ülsz itt a nagy seggeddel, és szavalod a tanári esküdet” –mondta hajdan FK. És most is ezt csinálom. Mert akkora gáz, ha valaki komolyan veszi magát, meg a hivatását meg az életét? Aztán elkezdtem nézni azt a több mint 1000 oldalas tanulmányt, hogy tudjam konkrétan, hogy mirõl is van szó. Majd jött P. Arra számított, hogy csak úgy lediktálom neki azt a két oldalt. Hát nem. Ezt azért már nem tudtam. Mondjuk elõtte el is kellett volna olvasnom, ami alapján bármit mondhattam volna. Ezek után már csak a holnapi ebédet fõztem meg.