Május 23. csütörtök – majdnem képtelen

Igen majdnem képtelen lett ez a nap. Mert ennél csak sokkal rosszabb képeket csináltam ma, és azt sem sokat. Egyáltalán nem is jutott eszembe ma a fényképezés. Gyalog voltam ugyan, de nem volt szép az idõ, nem volt nyitva a szemem a szép dolgokra. Sõt ma nem is volt jó a szemem. Aztán a délután sem hozott vidámságot. Egértanyát fedeztem fel a spájzban. Mindent kipakoltam, és Kettike elvégezte, amit egy macskának meg kell tennie. Õ lett a nap hõse. A bepakolással nem végzetem. De már nem bírtam tovább. Majd holnap befejezem. Ma már szinte biztos, hogy nem tér vissza a két hegymászó.

Szerző: empszi  2013.05.23. 22:33 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://empszi.blog.hu/api/trackback/id/tr65911943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

amerika24 2013.05.24. 07:57:28

A hegymászókról azt olvastam tegnap este, hogy örökre a hegyek között maradnak...de szerintem sosem szabad feladni a reményt...vannak még csodák... A cica aranyos és ahogy olvasom , ügyes is...nálunk is egy - egy hőstett után nőtt meg a becsületük...habár én mindehogy szeretem őket, de ez valami más...ez egy elismerés nekik,amit csak ők tudnak...

mclub 2013.05.24. 22:23:16

Én is macskakedvelő vagyok. És ez a kicsi Ketteske amellett, hogy nagy vadász éppen anyacica is. Elsőre négy kicsinye született.
süti beállítások módosítása