Június 9. vasárnap – Budapest

Reggel elmentünk misére, befejeztem az elõkészített ebédet, és fél tizenkettõkor elindultunk. Teljesen eseménytelen utunk volt. Jó idõben érkeztünk, ezért lementünk a Dunához. Ragyogó idõ volt, hatalmas tömeg volt a parton. Olyan hülyén éreztem magam, mintha valami katasztrófaturista lennék. így mindenféle terveken agyaltam, hogy miként lehetne megszervezni, hogy mindenki segítsen szükség esetén. De azért láthatólag itt nem rám vártak. BL. is látta, hogy mennyire fáradt vagyok. Eljött velünk egy darabon. Misiéknél vacsoráztunk. Nagyon jó volt. Misi kitöltött az adatlapomat, de a rendszer visszaküldte, hogy a címzett postafiókja megtelt. Hát azért innentõl kezdve ez elég kemény. Délig van a határidõ.