Augusztus 8. csütörtök – továbbra is hõség

Reggel elkezdtem dolgozni, de tizenegykor megéheztem, s ettem mindenfélét. No, nem kellett volna. Nem is tudom, mikor voltam ennyire rosszul evéstõl. A megoldás az lett – mint általában mindig, ha rosszul vagyok – hogy elaludtam. Arra ébredtem, hogy két óra elmúlt. Fél kettõre ígérte Á, hogy jön. Még szerencse, hogy késett. Terveztük a kertet. A délután további hasznos részében (ami nem volt túl sok) is ezen agyaltam, írtam. Ezen kívül megsütöttem a paprikát, amit B. hozott. Esete hazajöttek a gyerekek.