Tegnap este itt voltak Ferencék. Családi mozisás volt. :) Meggyes-gesztenyés alagutat csináltam közös torta gyanánt. Még nem tudtam lelazítani. De már látom, hogy tényleg egy új korszak kezdődik ezzel. Ez is nyolc év volt. Ezek a 7-8 éves ciklusok a jellemzők. Mislenybe mentünk reggel misére. Ma van a búzaszentelés napja. Ma 19 éve volt az első vasárnapunk itt. Tizenkilenc év!!! Szinte hihetetlen. Valami furcsa időalagútban vagyok. Túl sokat éltem csukott szemmel. Tegnap megfőztem a mai ebédet, hogy Ferencék vihessenek, de ez nagyon jól jött, mert így ma nyugodtan nézhettem a római közvetítést. Aztán Fausztina nővérre terelődött a figyelmem. Le is töltöttem a naplóját, melynek az elején rögtön ez van:

"2   Ó, Istenem! A jövőbe pillantás félelemmel tölt el.De miért is kellene elmélyednem a jövőben? Csak a jelen pillanat drága nekem, Hisz lehet, a jövő nem is látogatja meg lelkem.

Az elmúlt időn nincs hatalmam, Hogy megváltoztassam, javítsam, vagy bármit hozzáadjak. Ezt sem a bölcsek, sem a próféták nem tudták megtenni. Istenre bízom hát mindazt, amit a múlt magával vitt. Ó, jelen pillanat, csak te vagy egészen az enyém, Minden erőmmel óhajtok is veled élni. Bár kicsi és gyenge vagyok én, Mindenhatóságod kegyelmét adod nekem mégis. Bízva tehát irgalmadban, Az élet útját kisgyermekként járom. Szívem, mely a Te nagyobb dicsőségedet óhajtja, Néked mindennap újra felajánlom."

Hát ez nagyon, nagyon jól nekem szól most. Ezt az érzést még az is fokozza, hogy valami  jóslatok is elém jöttek ma. Nyirka jóslat. Na az ilyesmire jó válasz a fenti idézet Fausztina nővértől. 

Igyekszem pihenni, csak zajos a környék. Megy a tuc-tuc. Ennek azért annyira nem örülök. Durva ez a zajszennyezés.

Ui.

Fausztina nővér naplóját olvasom. Közben hívott skype-on M., B. Misivel irkáltam, majd Ferencékkel is beszéltem videócseten. előtte Editkével telefonon. Szóval nagy volt a forgalom. És jó az olvasmány.