Reggel jöttek a gyerekek a megbeszélés szerint. Kaszáltak, én meg sütöttem neki nokedlifánkot. Saját fejlesztés. A napokban több helyen olvastam hasonlót. Tarkedlit, bögrés palacsintafánkot, ilyesmit. Egyiket sem jegyeztem meg rendesen, és csak úgy,fejből a következőt raktam össze.

1 bögre liszt (kb. 2,5 dl), 1 tojás, 2 evőkanál cukor, 2 kávéskanál só, 1 sütőpor, 2 dl tej, olaj a sütéshez. 

A sütőport a cukrot és a sót belekevertem a lisztbe, hozzáadtam a tojást, majd a tejet. Elkevertem. Híg nokedlitésztát kaptam. Felforrósítottam az olajat, majd a nokedliszaggatóval a forró olajba szaggattam a tésztát. Fontos, hogy forró legyen az olaj, de ne túlzottan. Először nagy lángon felforrósítottam, aztán visszavettem takarékra. Arra is figyelni kell, hogy ne ragadjanak össze egy csomóba a tésztacseppek. Ezért egyszerre nem kell sokat beleszaggatni az olajba. És érdemes egy kicsit a szedőkanállal eligazgatni. Nagyon gyorsan megsül egy-egy adag. Kb. mint a palacsinta. (Kb. 8 részletben sütöttem ki ezt a mennyiséget, de ezt csak tipp, nem számoltam.) A kis tésztacseppek kb. duplára nőnek a forró olajban. Miután papírtörlőre szedve a felesleges olajat leitattam a kisült tésztáról, fahéjas cukorba forgattam a pici fánkokat. Friss kajszilekvárt ettünk hozzá.

A gyerekek elvitték a cicát az orvoshoz, de ma mégsem került sor a műtétre, majd egy hét múlva. Ebédre kukoricalevest és pizzás kalácsot készítettem. Egy kicsit pihiztünk, a gyerekek mentek haza, itt meg folytatódott a barack, a meggy, a takarítás...

Meggymagpárna - ezt találtam:http://tudnodkell.info/mire-jo-a-meggymag/ - érdekes. Kár hogy már kidobtam egy rakás meggymagot. De azért lesz még.