Mintha egy évszázada lett volna tegnap. És most végre a tényleges napon írom ezt a bejegyzést. Reggel felébredtem ötkor,de úgy döntöttem, visszaalszom. Nyolcig aludtam kb. Egy kicsit jobban is lettem. Vasaltam, megcsináltam az ebédet, anyával korán ettünk, aztán bevittem az ebédet. Brassóit paprika-paradicsom salátával. Mentem a Spárba, vettem egy hatalmas dinnyét. Lementem az iskolában a könyvért. Gondolkoztam, hogy mit is írhatnék. A kertben igyekeztem kiszedni a parlagfüvet. Még nem virágzik, s remélem, nem is lesz tőle semmi bajom. B. nagyon későn jött. Mostam előtte. Nagyon furán érzem magam. Mintha valami téren és időn kívüli helyzetben lennék.