Na, végre elértünk idáig! Nemcsak, mert a sok elmaradás után végre utolértem magam, hanem, mert leadtam, elküldtem minden, amit legjobb tudásom szerint kellett. Sokkal kevesebb házimunkát végeztem, mint szerettem volna, de ez már jövőre marad.
Ezt az imát találtam Balázs atyától - Úgy legyen!
Fölséges és dicsőséges Isten, hálát adok ma Neked minden kegyelmi adományodért, mellyel a most véget érő esztendőben üdvösségemet munkáltad. Nemcsak az egészen nyilvánvaló jeleket köszönöm, hanem mindent, jót és rosszat egyaránt, mert minden mögött a Te szereteted van, és mindent felhasználsz azok javára, akik szeretnek Téged.
Köszönöm, hogy megteremtettél, hogy élhetek, hogy tudhatok Rólad! Bocsásd meg nekem, hogy ebben az évben is oly sokszor hálátlanul elfeledtem megköszönni szereteted ajándékait, érzéketlenül elutasítottam közeledésedet, és a Te utad helyett az önzés, a bűn, a kárhozat útját választottam.
Az új esztendő kapujában a magam és az egész emberiség nyomorúságával állok Eléd: könyörülj ezen a békétlen világon! Áraszd ki békességedet a földre, és megtestesülésed szent titkának örömével vigasztald meg annak szegény, elkeseredett és ezért erőszakos lakóit. Bárcsak minden ember tudná, hogy egyedül Te vagy a jövője, Te vagy a reménye, Te vagy az egyetlen és utolsó lehetősége!
Készíts fel, Uram, mindarra, amit az új esztendőben tartogatsz számomra! Szeretném magam egészen átadni Neked. Foglald le egészen értelmemet, hogy állandóan a Te gondolataid birtokában legyek! Foglald le akaratomat, hogy ne akarjak mást, mint Téged és szent parancsaidat! Foglald le emlékezőtehetségemet és fantáziámat, foglald le szenvedélyeimet és vágyaimat, tudattalan világom általam sem ismert, ősi erőit! Foglald le testemet-lelkemet, emberi kapcsolataimat, munkámat és pihenésemet! Foglalj le egészen magadnak engem!
Ámen.
