Hónapok óta minden nap felébredek három (néha még előbb) és hat között. De leginkább ötkor. Még az ünnepek alatt is. És ezért eszembe sem jutott, hogy valami ébresztőre számítsak. Erre ma hétkor ébredtem. Még jó, hogy meglepett, hogy világosodik, mert különben még heverészek egy kicsit. No, hát így kapkodással kezdtem ennek az évnek a munkás részét. De inkább úgy fogom fel, hogy lazán vettem. Hát elég lazán. :) Aztán mégis olyan álmos voltam délelőtt, hogy majdnem belealudtam a felolvasásba. Szeretnék két hét szabadságra menni. Olyan igazira. Uszoda is legyen benne. Meg minden kiszolgálás. De ez csak vicc. Hívtam ma Zs-t.Megbeszéltük a hogyantovábbot. Szombaton dolgozunk. Most valahogy meg kell találnom a ritmust. A nagy nyomás alól szépen lassan kell feljutnom a felszínre. Ez már valami, hogy ma ezt a bejegyzést megírom. A javulás jele. :)

Délelőtt szépen sütött a nap. Az iskolában baglyok vannak. De csak sejtettem az egyiket a fenyő ágai között. Aztán beborult. Amikor jöttem haza már valami dara hullott. Most meg havazik.