Azt hiszem, eljutottam a mélypontra tegnap este. El is aludtam úgy még nyolc előtt, hogy a kukát is elfelejtettem kivinni, de az sem jutott eszembe, hogy Pál Feri lesz. Ez volt az első szerdám ebben a félévben. Elolvastam a Tüskevárt. Nem restellem, de sírtam rajta. Visszahozta a gyerekkoromat, az otthont. Mintha ez mosott volna meg egy kicsit. Lehet, hogy Fekete Istvánt fogok olvasni mostanában? Valamit tennem kell, hogy kimásszak ebből a gödörből. Az idő is teljesen szürke volt egész nap. Misi írt rám. Velem témáztuk a kacsanyulat. :)