Már majdnem az első nap ellazsáltam ezt a bejegyzést. El kellene döntenem, hogy tényleg akarom-e ezt. De valójában igen. Képet csak hármat csináltam, és egy sem lett igazán jó.

Reggel fél hétkor keltem. Valójában Kazi ébresztett. Feltettem az ebédet, Mentünk misére. Aztán a szokásos vasárnapi történések, azzal a különbséggel, hogy mivel tegnap elmarad, ma voltunk anyósomnál. Irkáltam SzI-vel, Gy kórházban van.