Soha nem gondolnám, hogy a szenvedés büntetés lenne. Semmiképpen sem! A szenvedés rossz működések következménye (a jelenben vagy a múltban). Persze, hogy ki és miért működött rosszul, annak ezer oka lehet. Sokszor láncreakciók hozzák létre a hibát, ami szenvedést okozhat. Mit lehetne tenni. Sokszor sokat. Minden azzal kezdődik, hogy elfogadom, ami van. Lázadás nélkül. Mert ha lázadok, akkor is az van, ami..., csak a lázadásra egy csomó energia elmegy, ami a dolgok helyrehozására is mehetne. És a hiba kijavításához segítéséget is kérhetek és kapok is. Vannak, hibák, amit az emberek is ki tudnak javítani, de aztán vannak olyanok is, ami túlmutat ezen. De Isten mindig segít. Ha képes/hajlandó vagyok arra, hogy kapcsolatba lépjek vele, akkor a Renddel kerülök kapcsolatba. Ha Istenre bízom, minden rendben lesz. "Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra válik." Ezt egy márványtáblán olvastam. Ezt a mondatot mondogattam csütörtökön, amikor annyira rosszul voltam. És tényleg biztos vagyok benne, hogy ez így van.