Ne hagyd szó nélkül!

A kialvatlanság is hizlalhat

A kellő mennyiségű és minőségű alvás éppen úgy feltétele az egészségnek, az ideális testsúlynak, mint a kellő mennyiségű és minőségű levegő, víz és táplálék.

Olvastam olyan kutatásokról is, melyek azt vizsgálják, hogy van-e összefüggés a túlsúly és az ember folyamatos kialvatlansága között. Azért hiszek azoknak az írásoknak, melyek erre igennel válaszolnak, mert a saját tapasztalatom is az volt, hogy bizony van összefüggés. Azokban a túlhajszolt években, amikor számtalan felesleges kilómat összeszedtem, igen jellemző volt rám a kialvatlanság, az állandó fáradtság. És amikor több erőre lett volna szükségem, mint amennyi éppen volt, először mindig arra gondoltam, hogy valamit enni kellene. (És ezt a gondolatot, szinte kivétel nélkül tett is követte.) Egészen biztos, hogy az elégtelen mennyiségű alvás – számtalan egyéb egészségkárosító hatása mellett – nagyobb éhségérzetet is okoz.

Egy felnőtt embernek napi átlag hét-nyolc óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy a szervezete el tudja végezni mindazt a feladatot, melyet akkor kell elvégeznie, ha alszunk. Ekkor ugyanis gyógyulunk, regenerálódunk („újraképződünk” ) fizikailag, szellemileg, érzelmileg is. Az alváshoz káros téveszmeként kapcsolódik az, hogy lustaság. A „pörgős” emberek gyakran lecsípnek egy-egy kicsit az alvásidejükből, s ráadásul még büszkék is rá, hogy „nem pocsékolják az időt” ilyen „felesleges dolgokkal”. Pedig az alvás olyan fontos, mint a lélegzés.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az alvásnak nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. Az alvóhelyünk legyen tiszta, biztonságos, kényelmes, tiszta levegőjű csendes, megfelelő hőmérsékletű (a túl meleg nem jó, de megfagyni sem kell). A kellő alvásra fordított idő sokszorosan megtérül, hiszen csak a pihent katona eredményes a harcban.